2012. szeptember 30., vasárnap

Mikor nehéz szavakat találni,de valahogy még is tudsz az érzelmeidről beszélni..

Azt sem tudom hol kezdjem..
A mai bejegyzésemet egy témáról akartam írni,de mivel elmaradtam egykét nappal,így ezeket be kell pótolnom szóval röviden összefoglalom.
Pénteken nem mentem kirándulni,mert lebetegedtem,pedig nagyon szívesen mentem volna,de tényleg. Viszont gondolnom kellett rájuk is,hiszen egy vírusos torokgyulladással nem mehetek el, egy amúgy is hűvös időszakban kirándulni..:/ Még a saját egészségem hagyján, de Regivel és Annával aludtam volna együtt, és nem akartam kitenni őket annak a kockázatnak,hogy megfertőzzem őket is.. :( Persze nagyon megbántam,hogy nem mentem ugyan is, szombatra sokkal jobban lettem, a torkom már nem fájt annyira, de akkora már késő volt.. Most,hogy láttam a kirándulás képeit, egyszerűen a mai napom így is szar hangulatát, ez csak koronázni tudta.. Megint nem bírtam tartani magamat,és összezuhantam,pedig nem akarok.. Én is ott akartam velük lenni! Én is élvezni akartam a hülyeségeket,és én is nevetni akartam velük,nem pedig itthon ülni,és semmit sem csinálni.. Utálok egyedül lenni,de most már úgy is mindegy.. Ami elmúlt az elmúlt,vissza már nem tudom hozni,így feleslegesen rágom rajta magam,mi lett volna ha..
Igen,nagyon fáj,hogy sohasem lehetek elég közel a barátaimhoz, ha pedig még is,akkor csak egy röpke kis időre.. Mire megnyugodnék,mire boldog lennék,mire a sebeim kezdenének beforrni, addigra újra jön valami ami fellök..
Ma is, a saját szüleim zsaroltak meg..  A SAJÁT SZÜLEIM?! Mégpedig azzal,hogy ha nem rajzolom meg,amit ők akarnak,akkor eltiltanak a géptől.. Én tényleg sohasem kértem semmit,mindig hálás voltam azért amim van! Nekem tényleg megadatott sok minden,de ami igazán boldoggá tenne, azok a barátaim.. Viszont a kezeim túl rövidek,hogy elérjem őket ilyen távolságból,még ha Regi Pesten is lakik.. Nekem csak a gép van,ahol tudom a szeretteimmel tartani a kapcsolatot, és még ettől is megfosztanának.. Persze nem értenek meg,sőt nem is akarnak.. Minek is azt..  A telefonomon is ha 3-4 havonta van pénz,akkor is saját zsebből töltök rá,mert a szüleimet nem akarom még ezzel is terhelni.. Mindig segítek itthon,amikor megkérnek rá,van hogy,magamtól is.. Tényleg nem a csillagokat kérem az égről,csak azt,hogy ne vegyék el tőlem azt,amin másokkal a kapcsolatot tudom tartani.. Engem ez tesz boldoggá.. Kész.. Ne értsetek félre, a gépet kidobnám vagy elajándékoznám azoknak,akiknek nagyobb szüksége van rá,mert a munkáimon kívül,ha az összes ember a közelben élne,akkor nem lenne rá szükségem.. De így.. Reggel sokkal mérgesebb és tehetetlenebb kedvembe voltam, mostanra maradt az üres elkeseredettség.. Amikor anyuék azt mondták,ha nem rajzolom meg azt amit elvállaltam(na már most a tanárnőm nem hiszem,hogy bánni fogja,ha még 1 hétre elkérem az üvegpoharat,hogy lerajzoljam,mert hát beteg voltam,és az erőm az a nullával volt egyenlő..) akkor nem gépezhetek.. Ő. azt hittem az ételt ott helyben a képébe köpöm anyámnak, nagy nehézségek árán tudtam csak magamat türtőztetni.. Aztán,amikor mondtam nekik ez nem fair zsarolni azt kaptam:Ez nem zsarolás..- akkor kérdem én,mi?  Lassan már haza sem akarok jönni.. Itthon csak a folytonos negatív,az üvöltözés,a basztatás vár,mindig mindenki belém köt,leszólnak és sorolhatnám.. Elszökni félek,mert ha rám találnának, utána nagyobbat kapnék.. még a verésnél is.. Erre van is egy szép történetem,amit megosztok veletek,csak hogy tanuljatok a hibámból^^ Kb 4-5 hónapja lehetett, barátnőmnél Anitánál voltam,és fél 9kor voltam csak hajlandó hazamenni,mert hát ritkán találkozom vele,és hiányzik.. Amikor hazaértem jött az,hogy hogy képzelem ezt.. Aztán később mikor apa leakarta törölni az Aionomat a gépről,annyit feleltem csak,hogy nem fog összedőlni tőle a világ.. Hát nem is,de anyám ezt meghallotta és berontott a szobába,elkaptam a hajamat és a fejemet a ágyamba verte(ami össze volt csukva kanapévá),közben pedig az öklével a hátamat verte..És hozzá még azt üvöltve hogy: Ebbe sem döglesz bele?!.. Utána felrántott és felpofozott, én meg csak mosolyogtam,és apámnak úgy kellett végül lefognia,hogy ne hogy még rosszabbat is tegyen velem.. Testileg nem fájt,tényleg,mert hozzászoktam.. ^^" A mazohista énem! xD Na jó ez morbid volt.. Szóval a történet vége annyi,hogy agymosással zárult az egész. Azóta nem volt részem ilyen "kalandokban".. Csak a sok szar megtör legbelül..
Most is már tényleg nem tudom mit kéne kezdenem Petivel.. Azt hiszem adok neki még 1 hónapot,és  utána megszakítom vele az összes kapcsolatot.. Ez fáj a legjobban igaz,de nincs mit tenni.. Tényleg kezdek belefáradni..
Én tényleg boldog akarok lenni.. De így nehéz.. Ráadásul bevallom most már nyíltan magamnak is,hogy depressziós vagyok:/ Még ha nem is nagyon,de akkor is.. Van,hogy megfordul a fejemben,hogy csak egy vágás,vagy a Dunába illetve a vonat elé való ugrás,és vége.. Többé nem éreznék semmit sem..Gábor azt mondja, beszéljek a szüleimmel ezekről,de hát akkor csak nagyobbat kapnék.. Sohasem cigiztem,nem iszok,és a drogokhoz sem nyúltam.. A tanulmányi átlagom sem szörnyű,sőt egész jó.. Jó a matekkal gondok vannak,de hát kinek nincsenek? Én csak szeretnék egy kicsit örülni a dolgoknak,mosolyogni,nevetni,a barátaimmal lenni,tanulni,és élni az életemet.. Túl nagy kérés volna ez?.. De úgy érzem,hogy lassan elfogy minden erőm,sőt amikor ilyen állapotban vagyok,hiába állok neki rajzolni v. tanulni, nem lesz belőle semmi sem,mert a lelki állapotom kihat mindenre..Nem tudom mit kéne tennem.. Bármerre fordulok nem látom a kiutat,és attól tartok,egyszer már nem lesz elég erőm felkelni és tovább menni küzdeni..
Kinuta~

2012. szeptember 25., kedd

A suli ami számomra egy különleges hely..

Sziasztok!:) 

Azt  hiszem,ideje megosztanom veletek az iskolámról alkotott véleményemet,és érzéseimet, meg azt valójában hova is járok:D
 
Még mielőtt belekezdenék, tömören összefoglalom a mai napot:D 
Igazából aránylag jó napom volt,leszámítva,hogy történelemből és magyar irodalomból írtunk..:) Nagyon,nagyon és még milliószor eltudnám mondani,hogy nagyon remélem,hogy sikerült mind a két dolgozatom 4-esre minimum!! >.< Nem azt mondom,hogy túlzásba vittem a tanulást ezek terén mostanában,de hát még is csak foglalkoztam velük órákat,hogy menjen. Á, tényleg nagyon imádkozom,hogy összejöjjenek,ha már a matekomat elszúrtam... :/ Ezen kívül tényleg nem történt nagyon semmi,hú de izgalmas velem, egész nap fájt a fejem,mint szokása,mert az időjárás percenként váltogatta magát, én meg erre érzékeny vagyok,na meg majd' elaludtam órákon,sőt reggel vonaton sem mertem aludni,mert azt hittem a mellettem ülő srác lefog majd szállni:D Végül Nyugatiig utazott velem,én pedig sajnáltam,hogy nem aludtam még egy kicsit.. >^> De hát,ma tanulva a hibámból,hogy nem szabad fent maradni negyed egyig beszélgetni a szeretteiddel telefonon éjjel,ezért  ma lefekszem aránylag korán:D Meg,amit nagyon,de nagyon megmosolyogtatott ma,és ami miatt támadt az ötletem,hogy írok a sulimról is, az az,hogy Örsöt, az évfolyam társamat ölelgettem az utolsó óra után kimenet a suliból,és Erik az osztálytársam pedig cikizte érte,erre természetesen Örs azt mondta nekem,hogy nézzek csak rá szegénykére,Erik is biztos akar tőlem ölelést:D Amikor persze odafordultam hozzá,hogy az őt is megszeretgessem,erre ő mit reagál? -Távozz innét sátán!- és keresztbe teszi az ujjait xD meg az esernyőjével piszkált,hogy ne tudjak a közelébe férkőzni,mire én elkaptam a végét,és megpróbáltam kiszedni a kezéből,amikor jött a magyar tanárnőm, és miközben elhaladt tőlem,azt mondta nekem: - Hajrá Ivett,én neked szurkolok!!:D Á,nagyon meglepett a tanárnőm,de annyira szeretem!:3 Tényleg nagyon jó fej!^3^
Ebből jött persze,hogy elmondjam nektek,én imádok ebbe az iskolába járni,még ha nagyon magasak is a követelmények. Össze kell egyeztetned a tanulást,a rajzot, és a szakodat egyszerre,és örülhetsz,ha van szabadidőd is:D Persze nem bánom,mert legalább lefoglal engem,és lefáraszt nap végére,ami jó,mert nyáron csak ültem és unatkoztam,és most pedig örülök neki,hogy tanulhatok:) Mert még,ha sokat is kell,akkor is élvezem:) Azt már nem,ha rossz jegyet kapok,de azért igyekszem tanulni rendesen:) A tanári kar is nagyon rendes,legalább is a többsége,persze vannak kivételek,de hát mindenütt vannak,és nem lehet mindenki jó fej meg humoros:) Ez a jó benne. Az én sulim nagyon színes, ha belépsz,mintha valahova máshova tennéd be a lábadat, egy másik világba,ha szabad így fogalmaznom:) Nálunk egészen más légkör van:) Itt mindenki más és más, teljesen egy színes közösség vagyunk, ahol még a 4. évfolyamosok is képesek velünk fiatalabbakkal beszélgetni,holott nem is ismerjük egymást,de nem nézzük le a másikat,hogy na veled azért nem beszélek mert kisebb vagy másabb vagy:) Ez alól is vannak kivételek,mint mindig,de azért nálunk ez ritkább:) Szeretem,hogy a tanárokkal lehet hülyéskedni az órán,és nem mind ilyen begyökösödött állat,aki csak leakarja adni az anyagot és menni haza,hanem tényleg tanítani akarnak. Ezen kívül,ha szeretnél,órák után odamehetsz hozzájuk (jó példa erre a magyar tanárnőm,akivel tényleg bármiről lehet beszélgetni, illetve még Franciska tanárnőm is,aki egyeben az osztályfőnököm is:D és nagyon szeretem >3<) és ami épp eszedbe jut,eltársaloghatsz velük,ha van idejük és kedvük:) A szaktanáraim is ilyenek,sőt az egész iskolában is,bár mint említettem,van aki nem ilyen nyílt:) 





A suli maga,több mint 200 éves,ha jól emlékszem, és idén fel is újítják sok helyen,bár nekem nagyon tetszik benne pont a régiessége:) Valamiért olyan hívogató, és családias:) Amilyen a hangulat is nálunk:)


Jó igaz,néhány helyen azért tényleg ráférne a javítás,de szerintem így sem rossz:)



Még nagyon sok képet tudnék mutatni a sulimról, de most már nincs sok időm mielőtt mennék, tehát megadom nektek az oldalt/oldalakat amiken találtam képeket:) (mivel a sulis fotó szakos képek sajna nincsenek a tulajdonomban,de lehet idén elkérem majd valakitől:D)

http://jucjucjuc.blog.hu/2010/12/18/kiskepzo_1



Azt hiszem mára ennyit!:)

Egyébként,mire a végére jutottam a mai bejegyzésemnek,elkámpicsorodtam eléggé,mert Regi is lemondta a csütörtöki filmezést,így nem lett belőle semmi.. Pedig én nagyon vártam.. Nem azért,mert mániám,hogy valamit nézni akarok,hanem mert legalább a sulin kívül is velük lehettem volna,ami lelkileg is helyrebillentett volna valószínűleg.. de nem is az önzőségem miatt csináltam az egészet,hiszen biztos vagyok benne,hogy mind a 3-an helyrepakoltuk volna egymást,és jól éreztük volna magunkat ^.^ Így viszont most ez nagyon rosszul esik:( Regi kérdezte,hogy biztos,hogy nem baj-e ,mert ő nem mondta volna le, de én erősködtem,mert hát ő csak csütörtökön tudna találkozni az egyik srác haverjával akivel nagyon szeretne,és gondoltam inkább találkozzon vele,mert láttam rajta,hogy nagyon várja:) Inkább lemondok dolgokról,és szándékosan hazudok nekik az érzéseimről,mint sem,hogy megfosszam őket a boldogságuktól. Még akkor is,ha közben ezzel engem bántanak meg egy szinten. Persze azt is mondta Jegi baba,hogy akkor majd őszi szünetben pótoljuk,és nálam is alszik,de tuti nem fogják engedni:(..  :/ Ez van,valahogy éreztem ezt is,hogy túl szép,hogy igaz legyen... ; ^ ; Már csak azt kéne kitalálnom,hogy fogom elrejteni Anna és Regi elől a csalódottságomat,és a szomorúságomat.. >.> Ha nem rejteném el előlük,mert tudom most mit gondoltok,hogy miért nem mondom el nekik az  igazat,és miért játszom a mártírt? Egyszerű. Mert akkor bűntudatuk lenne,egy olyan dolog miatt,ami csak nekem fontos:) Egyébként is, mindig csak én szoktam túlreagálni a dolgokat,és túlságosan szeretni másokat:).. Beletörődtem abba,hogy ritkán fogják ezt viszonozni nekem^^ Ami nem baj,csak mint minden embernek,nekem is fájnak dolgok:)

Viszont most már mennem kell,kezdek szédelegni:D Próbálok majd jelentkezni vasárnap előtt,de valószínűleg nem fogok tudni,mert készülgetnem kell a kirándulásra,meg meg kell rajzolnom a rajz házimat is:D

És egy kis ajándék is azért:) Ezt rajzoltam utolsó órán most:) Feltette tanárnőm(az oszifőm a rajztanárom is egyben:D) a blogjára a rajzomat,és most büszke is vagyok picit :$  >3<  A blogot nem fogom megadni,mert privát,de azért a rajzot megosztom:)


7 órás csendélet :)

További szép estét! Köszi,hogy olvastatok!:))

Chu Kinuta ~

Ui.:  http://www.youtube.com/watch?v=yeClJneSNXA

2012. szeptember 24., hétfő

Cím az nincs..

Sziasztok!
Elnézést kérek,amiért nem igazán jelentkeztem az előző héten,de sajnos elvagyok havazva a sok tanulni valóval..:(  Ráadásul,még csak nem is áll jól a szénám..
Ma megírtam a kellemes matek röpdolgozatot,amire egész hétvégén készültem,ráadásul a külön matektanáromnál is jártam azért,hogy menjen.. Kb. 7 oldalnyi A/4-es oldalnyi matek példát oldottam,meg,de ma mint utóbb kiderült,semmit sem segített a szánalmas agyamnak.. 3 nagyon egyszerű példát kaptunk,és az utolsót rendesen elrontottam,ráadásul a többi sem jött össze.. Örülök,ha a kettest összekapartam.. Ezért nagyon kifogok itthon kapni,és szegény Olivért sem akartam leégetni azzal,hogy korrepetál engem,mert tényleg jól csinálja,és amikor ott vagyok értem is,és megtudom csinálni, de most úgy fog tűnni a szüleimnek,hogy nem tanít nekem semmit.. ami nem igaz.. és mivel ők finanszírozzák a korrepet,ezért nagyon szégyenlem magamat.. Tényleg rosszul érzem magamat,és megpróbálok majd javítani,ha a tanár engedi,de ha nem akkor nagyon benéztem:(..
Persze nem csak nekem sikerült rosszul,Annának sem,és ő is nagyon elkámpicsorodott emiatt:( Ráadásul,emiatt lemondta a közös filmezést velünk csütörtökön,ami nagyon rosszul esett,mert tényleg szerettem volna végre Annával és Regivel külön sulin kívül egy napot együtt tölteni.. Persze,mikor felajánlottam neki,hogy akkor majd szünetben csináljunk egy másikat,amire ő is eltud majd jönni,és erre leamortizált azzal,hogy ő nemfog átjönni hozzám,mert tanulni fog.. És hiába mondtam neki,ne vigye túlzásba,mert káros lesz számára.. Persze,tényleg nem azzal van a baj,hogy tanul,mert azt kell,és nem is azzal,hogy jobb akar lenni magához képest,de túlzásba sem kéne vinni.. Ő pedig túlzásba fogja,mert ismerem.. És így is nagyon keveset találozom Annával meg Regivel és Vivivel a sulin kivül,és nagyon rosszul esett,mert tényleg vártam..
Plusz a szülinapomra sem jönne el,ami nem baj,hiszen Regi sem hiszem,hogy csak úgy happyből feljönne hozzám felköszönteni. egyébként is már megszoktam,hogy az összes szülinapot csak a családom körében töltöm. Tényleg nem baj,mert ha nincs éppen veszekedés itthon,jól érzem magamat,csak akkor is sokat jelentene nekem,ha eljönnének hozzám:( Mert Annának a szülinapja októberben lesz ugye, pénteken,és akkor még együtt leszünk suliban, és vele tudok majd lenni,asszem jövőre Reginek a szülinapja is és Vivié is sulinapra esik,de ha nem akkor is elmennék  hozzájuk.. De hát tényleg,mit is várok másoktól,ha csak én vagyok ilyen ?:/ Túlzásba viszem a szeretetet.. és a kötődést is nagyon.. Nem kéne..
Peti is eltűnt a jobb féltekén azt hiszem,már 1 hónapja semmit sem hallok felőle,és mikor hívtam,nem vette fel.. Sem este,sem délután.. Elég különös,bár inkább mondhatnám nyílt lekoptatási célzásnak is.. Mindegy:D megszoktak már,hogy az emberek szépen átsétálnak az életemen,és még belém rúgnak,ahogy tudnak, elköszönés képen ^^".. Megszoktam,ráadásul lassan már csak azt figyelem,mikor jön a következő nem várt ember és megy el szépen:D Hát,igen.. ez van. Jól tudom,hogy mindig lesznek emberek akik jönnek és mennek az életemben,de miért pont azok,akikhez jobban kötődöm mint másokhoz?.. Szinte mindenki elfog hagyni,akit csak szeretek,és megint marad majd nekem társamnak a magány: |..
De addig is kipróbálom élvezni azt,ami megadatott nekem:) Hiszen vannak,akik mellettem vannak jelenleg,és egyébként is felesleges előre azon szenvedni,mi lesz,ha nem lesznek már. Elég majd akkor sírni értük eleget.. Így is állandóan marcangolom magamat, azt hiszem ez nem hiányzik még most pluszba a nyakamba:)

Bár tényleg jó lenne,ha már végre valakire támaszkodhatnék csak egy kicsit is.. Hiszen rám,mindig is lehetett, és vannak akik szoktak is..^^ És ennek örülök:) Valamiért mások terhét könnyebb cipelni,mint a sajátomét. De ezzel szerintem mindenki így van.

Azt hiszem, ez a mai bejegyzés nem lett valami túl fényes: | Sőt,folyton csak a kicsiny szám sír,hogy nekem ilyen meg olyan szar,és nekem ez meg az nincs,és stb stb. Valószínűleg ez kergeti el az olvasókat:D

Na,de hogy legyen valami jó is,csütörtökön azért a filmezés nem marad el,Regi átjön >3< ♥ Nyu alig várom már <3 ham ham:3 Ráadásul pénteken és szombaton megyek el kirándulni,és azt is nagyon várom!:3 Szóval nem csak rossz dolgok vannak az életemben:) Jók is,és ezeket megbecsülöm^3^


Viszont én most elköszönök,mert ideje mennem,holnap megint kelni kell:D Ámbár utálom a keddi napot,azért még is csak szeretek suliba járni!:D És igen ,most hurrogjatok!:D De szerintem,később ezt a sulis éveinket fogjuk visszasírni,amikor már nem lesz^^ Tehát én ezt is kiélvezem:)
Köszönöm,hogy olvastatok! Jó  éjszakát! Sziasztok!
Chu~
Kinuta


Ui.: Ezt a képet most találtam!:) Szerintem nagyon szép^3^ Az őszt szeretem,a maga színes forgatagával,de a hidegét már kevésbé:D
Egy zene is:) http://www.youtube.com/watch?v=A16VcQdTL80

2012. szeptember 15., szombat

Mindig ez történik...

Sziasztok!
Egy újabb hét telt el,és azon kaptam magam,hogy az élet már megint ugyan azzal az esettel csak más személyében vágott pofán.. :C Mindig ez történik velem és kezdek torkig lenni vele,azon túl,hogy eközben meg sérülök.. Annyi történt,hogy a héten eléggé kivoltam Karina,Vendel,és Regi miatt ugye,amiért tönkreteszik magukat.. Karinát említettem,Regiék meg cigiznek,és ez nekem annyira nem tetszik:/.. Emiatt nagyon emésztettem magamat,és kárt is tettem magamban még hétfőn, Vendel szeme láttára,amin kibukott a gyerek,de nem csak ő hanem Zoli, a haverja is,és váltig állították,hogy másnap feljönnek és összevernek.. Hát:D Nem jöttek fel,és azóta már szépen elkezdett gyógyulni a kicsit mélyre és szélesre vágott seb a csuklómon... xDD Ironikus,hogy pont azután csináltam, ezt,hogy megírtam, milyen szánalmas dolog is ha vágdossuk magunkat,meg bla bla.. Hát,megszívtam ,mert én is ezt tettem...Na ezek után, ráírtam 2 nappal rá vagyis tegnap előtt Zolira,mikor megláttam fent skypon,hogy mivan vele, és ő kibukva közölte,hogy minden szar,és elege van a nőkből és az életből.. Én rohantam Vendelhez,hogy állítsa meg,meg hogy ne hagyja ott a haverját a szarban,mert hát én még sem annyira ismerem ugye Zolit.. Erre Vendel letolt,hogy én ne parancsolgassak neki,meg ilyenek, és végül összevesztünk,miközben ő hozzámvágta,hogy én más karjába űztem meg ilyenek,és hogy mindig kivolt MIATTAM, de én észre sem vettem.. Hogy amikor elrejtette? Mi vagyok én gondolatolvasó? Erre azt mondta,hogy olvasssak a sorok között,és mikor közöltem vele bocs,de nem tudok,azt kaptam az arcomba,hogy akkor meg vessek magamra.. hát b@sszameg.. utána közöltem vele,hogy akkor kilépek az életéből nekem nem kell ez a sok stressz,ha kellek neki mint barát,keressen meg személyesen és beszéljünk.. ez esett a legjobban komolyan,mikor rávágta erre,hogy ő csak azok után fut akik fontosak neki.. Jah bocs..
És ekkor jöttem rá,hogy már megint a múlt ismétli önmagát,mert nem tanultam a hibáimból.. Régebben Elfsong és Lucky is ezt csinálták velem,hogy beengedtem a lelkembe őket, kihasználtak,majd amikor éppen valami nem tetszett nekik, kiléptek az életemből,és még belém is tiportak.. Hát igen.. Hülye vagyok,hogy a mai napig nem tudom megállni,hogy ne kötődjek azonnal azokhoz akik csak egy kicsit is viszonozzák a kedvességemet.. Néha már nem tudom mit kéne tennem,talán csak megszakítani a kapcsolatot a külvilággal,és kockulni éjjel nappal,és azokkal tartani a kapcsolatot max, akik eddig mellettem maradtak.. Lehet ezzel járnék a legjobban.. És akkor nem sérülnék meg újra meg újra..

Ráadásul most aggódom BlackRabbit és FallenWolf miatt is,vagyis Marint és Dan miatt.. Ők ketten haverok és lakótársak, csak most éppen nem tartózkodnak Pesten,így nem tudok velük találkozni,és segíteni nekik:S Ők is hasonlítanak egy kicsit rám abban,hogy lelki betegek.. de ki nem az? Ez mondjuk lényegtelen is..:S Segíteni szeretnék nekik,de rámjött megint,hogy aggódom miattuk,plusz Martint meg is bántottam egy megjegyzésemmel és most nagyon szomorú vagyok,mert nem gondoltam komolyan:C Ráadásul,akármennyire nem is ismerem,megkedveltem és hiányzik,szeretnék vele újra beszélni:S Na mindegy...

A mai napom persze természetesen, eléggé negatív volt és stresszes,mert itthon rám nehezedik ez a nyomás,és tönkreteszi a kedvemet,ráadásul kikészít lelkileg..:// Szóval most nincs valami jó hangulatom,és erre még rá is tesz a történtek..

A jó hír persze,hogy két hét múlva Anna,Regi és talán Vivivel rendezünk egy horror maratont:3 Megnézzük a Démoni dobozt, a Fűrészt (mert én  még nem láttam,sőt szinte 1 horrorfilmet láttam eddig életembe>.>), a Paranorlam Activity-t vagy a Kört,illetve még ami tuti az a Horrora akadva egyik része:D csak hogy ne nagyon legyünk beparázva ennyi horror után:DDD.. Alig várom már^^ És remélem a kedvem is jobb lesz kicsit:S most viszont elköszönök! Köszönöm,hogy olvastatok!
Puszi Kinuta~

Ui.: Tessék aki nem ismeri a Démoni doboz című horrort,annak itt a trailere:D
Démoni doboz trailer

2012. szeptember 10., hétfő

Ez valami felháborító...


Sziasztok!

Valami hihetetlenül baromság az emó stílus! Lehet most hülyén fogalmaztam meg,bocsánat a tudatlanságomért,de most éppen nem vagyok olyan hangulatban,hogy utána nézzek,jó-e vagy sem:D
Már nem azért,hogy bántsam ezeket az embereket,de úgy őszintén,mi értelme van? Mármint ebben az egészben,csak az ,,összevágom magamat" nem értem.. Attól bárkinek is jobb lesz,ha szét vagdalja magát??.. NEM! Enyhíti a fájdalmat? Pillanatnyilag valószínű,hiszen én is vágtam már szét lábam,kezem,karom, és elmondhatom,hogy utána baromi csúnya, és olyan mint a cigaretta.. Csak egy darabig tompítja a fájdalmunkat..
Aztán,ahogy egyre többet csináljuk,elveszítjük a fájdalom érzékünket,és lassan már azt sem fogjuk megérezni,ha leszakad egy végtagunk:D Jó,ez kicsit túlzás, de brutális dolgokhoz brutális példák kellenek. Nem értem az emberek mit látnak ebben vonzónak.. Vagy legalább is mi az,amiért ezt a stílusirányzatot követni kéne.. Persze,nekem is tetszik,hogy őszinte legyek, de azért ennyire mélyre én sem süllyednék,akármilyen szép és jó is legyen.. Csak azt érik el vele az emberek,hogy egy idő után tele lesznek rondábbnál rondább sebekkel és hegekkel, sőt van aki túl sem él egy-két, ilyen "szuper akciót"..
Gyönyörű..

 Csak vágjátok fel az ereteket, és már is eggyel több csodás heggel lesz rajtatok több:))


 Jó,végül is engem nem érdekel nagyon az,más mit kezd a saját életével,de felháborítónak tartom,hogy valaki eldobná azt, amiből csak egy van.. Az élet még akkor is fontos,ha nem éppen a legjobb.. De még is csak az életünk! Ezt meg kéne becsülnünk,és nem eldobni,holmi cseprő apró gond miatt! Jó,persze van akinek nagyobb gondjai is vannak, de erre vannak az embernek a barátai,a szülei, a hozzátartózói,hogy segítsenek neki! Nem véletlenül vagyunk társas lények .. Mindegy is tényleg:(  Csak az zavar,hogy egy nekem fontos lány, Karinának hívják, nos és ő is ilyen,pedig nem kéne, és nem hisz el nekem semmit sem.. Nagyon rosszul esik ez,és féltem is őt,hiszen olyan kis aranyos,nálam fokkal fiatalabb,és szeretném őt megmenteni, de nem tudom,mit kéne tennem.. Lehet hagyni kéne a francba :S.. De nem tudom sajnos,mert fontos nekem..
 Szépek lesztek később!:D
Folyton csak azt hajtogatja,hogy én basztam el mindent,mert hogy megakartam védeni saját magától!..Meg,hogy ő leszarja én mit gondolok, meg ilyenek.. Utána meg rákérdez ba+,hogy miért szenvedek?:D Á nem is tudom... Ennyit érek én másoknak? Komolyan minek törjem magam másokért,ha azok lese szarnak? Hát akkor csak dögöljenek meg azok,akik ilyen dolgokra vetemednek.. Mást úgysem érdemelnek,ha már elakarták dobni az életüket..

Na de most nekem mennem kell,mert ideje aludnom menni,ha holnap felakarok még kelni^^ Az igazat megvallva azt hiszem leírtam mindent amit szerettem volna ezzel kapcsolatban.. Remélem azért akikre ez vonatkozik,és netán elolvasnák,picit átgondolják a dolgokat.. Szerintem nem csak én látom így.
Köszönöm,hogy olvastatok! További Szép Estét!

Kinuta~

2012. szeptember 9., vasárnap

Újabb 1 hét telt el..

Sziasztok!:)
Bocsánat az újabb késésért,mostanában akartam jelentkezni, de nem sikerült minden,úgy,ahogy akartam :|

Pontosan nem is nagyon tudom,hol kezdjem .. Nincs sem rossz,sem jó kedvem. De valamiért most kedvet kaptam az írogatáshoz ^^ Emellett Trónok harca 2. évadot is nézek :) Már letudtam 1 részt!:D Meg most egy jó zenét hallgatok :))
A mai napom nem volt túl mozgalmas,bár örülök kicsit neki,hogy tanulhatok,mert legalább elfoglalom magam valamivel:)Délelőtt negyed 11kor örültem,hogy kitudtam mászni az ágyamból,mert az értelmes Gábor cica megint fél 12kor hívott a 11 helyett,pedig akkor még fent voltam..Na mindegy, beszélgettem vele félálomban kb 10 percet,aztán inkább belementem hogy tegyük le és majd ma úgy is beszélünk:) Tegnap tudtam Luho cicával beszélgetni:3 Áááá istenem olyan jó volt!^3^ Néha nem is beszélgetünk értelmes dolgokról, de még is nagyon jól érzem magamat vele:) Nem tudom elmagyarázni,de nekem ő valamiért nagyon különleges:) Akár csak a többi barátom külön külön :) Sajnos idén nyáron megint nem sikerült sem Krisztivel,sem Luhoval találkoznom,és ez elszomorít kicsit :/.. Luho persze azt mondta,talán,ha nagy szerencsénk van és összetudjuk hozni,akkor feljön téli szünetben 2-3 napra:) Tényleg örülnék neki,mert ahogy már korábban is írtam,nagyon fontos nekem.. Amikor vele beszélgetek,egyszerűn még ha rossz kedvem is van, elszáll, és mellette biztonságban érzem magamat :) Jó kedvre tud deríteni, és mindig megnevetett valami hülyeséggel :) Gondomat viselné ha beteg lennék,ha itt lakna, ápolna meg ilyenek:D Legalább is ezt mondta:D Ilyenkor nem tudom mit érez,de én ilyenkor sikítozva vinnyogok,hogy de édes, a gép előtt:D Néha nagyon hiányzik nekem,mert ő olyan mintha a plüssmacim lenne, aki mindig mindenhol megvéd, és meghallgat ha kell:) Azt hiszem,ő az egyetlen,aki nem érez irántam többet mint barátság ^^ És ennek örülök is :)


 Persze,nem baj az ha valaki kicsivel többet érez a másik iránt, csak ebből,ha nagyon átcsap a szerelem irányába, bajok lesznek.. A napokban én is megtapasztaltam ezt..

Ugyan is Vendel,és Gábor pont egyszerre kérdeztek rá,hogy összejönnék-e velük. Természetesen tudtak arról,hogy milyen elhatározásra jutottam a szakításom után,de azért megnehezítették a dolgomat egy kicsit.. Persze aznap nem volt jó hangulatom, és tényleg nagyon lesokkoltak mind a ketten. Azóta megbeszéltük a dolgokat mind a 3-an, külön-külön, de Vendel távolságtartó lett velem szemben.. Amit megértek tényleg, ilyen után én is az lennék azt hiszem, csak nekem ez még is rosszul esik,mert ő fontos nekem,és nem akarom elveszíteni.. Nem tudom mit kéne tennem, de azt hiszem adnom kell neki egy kis időt, remélem idővel visszaáll majd az a rendes  hangulat köztünk, ami volt.
Annával is hasonló gondjaim adódtak pénteken,mert nem volt jó kedve,én pedig csak segíteni akartam, de végül csak egy nagy ,, kopj le rólam"-ot kaptam :/ A történet röviden annyi volt,hogy Anna a szaktanára miatt nagyon felhúzta magát,mert az ember nagyon bunkó,köcsög és lekezelő. Persze mondtam neki,hogy ne törődjön vele,hiszen nincs értelme. Ő természetesen elhessegette az ötletet,és azt mondta nekem,hogy én ezt nem érthetem meg,és inkább hagyjuk a dolgot. Rá is hagytam ezt a dolgot, és megjegyeztem neki,hogy azért jobban tetszik a mosolygósabb Anna.. Erre is egy kedves választ kaptam, hogy ő sohasem volt mosolygós és ne is várjam,hogy az legyen,mert nem lesz. Én csak pislogtam,és elszomorodtam egy csöppet,mert nem ezt szoktam meg tőle.. Úgy véltem,inkább csendben maradok egy kicsit, de láttam a gondterheltséget az arcán,így rákérdeztem biztos nincs-e más baj is. Erre azt felelte nekem,nincsen csak a grafikai feladatain gondolkodik,én persze azt gondoltam,na jó akkor nem nyaggatom tovább inkább azzal,hogy milyen a kedve, beszélgetni fogok vele a szakáról. Amikor azonban rákérdeztem min agyal,azt mondta nekem, és ezzel totál letört engem,hogy hagyjuk,nem akar róla beszélni. Miért?-kérdeztem én. Azért nem akar,mert én nem tudnék hozzászólni,persze én ragaszkodtam hozzá,hogy biztosan tudni fogok egy-kettőhöz, de erre a legrosszabbat mondta nekem,mégpedig hogy én nem tudnék vele olyan eszmecserét folytatni mint a szaktársaival,mert én animációs vagyok! Hát kérem szépen, ezt megkaptam..:/ Én mit képzelek magamról,hogy segíteni akarok.. Amikor azt mondtam neki,hogy ne törődjön a tanárával nem azért mondtam neki,mert tudtam,hogy ez elég nehéz lesz,hanem mert feleslegesen húzta fel magát ELŐRE.. még nem csinált semmit sem az az ember, de már Anna idegbeteg volt tőle.. azt sem értem,hogy miért ne tudnék a dolgaihoz hozzászólni,amikor az animáció szak nem annyira tér el a grafikától,mint például a könyvszak.. Ráadásul én is használok Photoshoppot, és én is tudnék ötleteket adni,de nem,mert én animációs vagyok..: |.. Aztán persze este rám írt,hogy látta hogy szar kedvem volt,és hogy biztos miatta van. Persze,hiszen miután mindezt,amit leírtam hozzám vágta, a maradék 3 rajzórában oda se jött hozzám,egy szünetben sem,még a 20percesben sem.. Én meg Lili miatt is ideges voltam, mert imádja felhúzni az agyamat, persze nem feltűnően,csak szekálni szokott,és ezt nem igazán tudom tolerálni.. Gyilkos egy hangulatom volt,és azóta sem lett jobb a helyzet. Nem tudom mit kéne tennem,Annának azt hazudtam,semmi bajom vele, de ez nem igaz.. Fáj,hogy ilyeneket mondott nekem,de ebből megint csak az következik,hogy biztos bennem van a baj. Meglehet,így is van..

Nos, ma egyébként nem csináltam semmi értelmeset sem, a naplómat olvasgattam, és írtam bele,persze az elmúlt 3 hónapot kellett bepótolnom,de végül is sikerült,és örülök neki,hogy helyretettem a dolgokat magamban.. Amik aggasztanak,azon csak az idő tud változtatni,meg a döntéseink. Remélem néhány dolog jóra fordul:)

A napokban sokat gondolkodtam a téli szüneten, amit Luho cica említett, és nagyon bepörögtem attól,hogy belegondoltam,talán tényleg sikerül találkoznunk :) Annyira jó lenne >3< Biztos vagyok benne,hogy filmeznénk egy jót,és kivételesen nem érdekelne,hogy anyámék mit gondolnának, betelepednénk a szobámba és valami jó kis horrort végignéznénk :D Meg szerintem elvinném a sulimhoz is,meg itt a környéken is elsétálgatnánk, közben belemélyedve a beszélgetésbe:3 Áhh, de szerintem megint csak annyi esélye van a dolgoknak mint nyáron :/ Azért reménykedek >3<


Egyébként visszatérve a fiú lány barátságra, szerintem igen is létezik:) Ha mind a két fél tudja,hol a határ, és nem akarják átlépni,akkor a barátság akár egész életen át tarthat:) Azt hiszem, a barátok melletted maradnak még akkor is,mikor idővel a szerelmed elhagy, és te meg folytatod a keresést azután, aki életed végéig vigyáz rád,mint azok is akik nem éreznek irántad mást, mint színtiszta szeretetet:) Személy szerint nekem vannak ilyen barátaim:) A barátság a világon az egyik legszebb dolog. ^^

Ahogy az idézet is mondja :)


Hát,azt hiszem ennyit mára:) Most megyek,meglesek még egy trónok harca részt, és utána csucsuja :3 Holnap reggel amúgy is korán kelek ;A;
Mindenki vigyázzon magára! ^^ Köszi,hogy olvastatok!:3

Kinuta ~