Miért szeretnek még is?

Hát szép jó estét! Legalább is mindenkinek szebbet!

Mivel is kezdhetném. Beteg vagyok. : | A gyomrom rendetlenkedik a sok fűszeres ételtől,és szerintem az epém sem bírja,szóval most a kekszen a pirítóson és a teán élek:/ A kedvem egyáltalán nem jó,csak tudnám vajon miért:/..

Megint elkapott az önutálat.. Miért vagyok ilyen amilyen? Egy önző liba,aki folyton  hisztizik,és csak sír minden szaron.. Pedig másoknak tényleg van,hogy komolyabb gondjuk van mint nekem.. És miért vagyok ilyen önző? Mindig is utáltam az önző embereket,akik maguk boldogságát és jólétét előrébb tartják mint a barátaikét,de én még is pontosan ezt teszem.. Amikor másnak szükségem van rám,a barátaimnak,én miért vagyok önző,és miért nem segítek nekik,még akkor is,amikor rossz kedvem van,vagy éppen szomorú vagyok? Nem értem magamat.. Pedig tényleg segítenék,de erőtlennek érzem magamat.. Szánalmas embernek,aki bölcsnek hiszi magát és még is tudatlan.. és aki erősnek mutatja magát,és még is összetörik a legjelentéktelenebb mondaton is.. Irigy vagyok és féltékeny másokra, de jól tudom,hogy ezek az érzelmek bennem feleslegesek,hiszen attól nekem sem több,sem jobb nem lesz. Még is bennem vannak,és emésztenek,megbolondítják az elmémet,és elvakítják a tekintetemet.. Majd csak arra eszmélek fel,hogy megint megbántottam másokat.. Sebek.. Annyi sebet okoztam már másoknak,és ezzel saját magamnak is,még is vannak akik még ezek ellenére is mellettem vannak,és szeretnek.. Kérdem hát.. MIÉRT?! Miért nem hagytok békén? Hiszen szörnyű ember vagyok,jelentéktelen féreg a nagyvilágban,aki nem érdemli meg a sok jót amit kap.. Nem tudom értékelni.. nem veszem észre,és nem viszonzom.. Ez egyébként hazugság.. Próbálkozom,csak amikor a feketeségben gubbasztok,akkor nehéz.. Főleg,amikor túltöltődöm a negatív érzésekkel,és olyankor bármire gondolok,vagy bárhogy próbálnak nekem örömet szerezni,egyszerűen lepereg rólam.. Mintha egy vastag pajzs lenne körülöttem,ami nem engedi át a sok jót,és a szeretetet.. Én pedig csak ülök,és már menekülni sem akarok,mert tudom,nem megy.. Csak nézek ki a fejemből,és látom,hogy vívódtok,ahogy próbáltok értem küzdeni,és könnybe lábad a szemem,mert a lelkem képtelen szabadulni..

 Üres vagyok. Mintha ez a fekete felhő kiszívná belőlem az összes érzelmet.. Nem marad más  bennem,csak a kétségbeesés,az üresség,és a nagy nagy feketeség.. Mosolygok,de a tetteimben nincs semmi. Sőt,van hogy a semmit megtölti a gyűlölet,az erőszak,a kegyetlenség,a keserűség.. olyankor mindig bántom a barátaimat,holott szeretem őket.. Csak.. csak élvezem,hogy bánthatom őket,hogy ezzel magamat kínzom..  És akkor erre mondják nekem,hogy jó ember vagyok? Hmm.. Melyik világban? Nem vagyok az.. Sose voltam.. Miért vak mindenki? Mi takarja el a szemüket? Nem értem:/ És,hogy miért  akadékoskodom ezen,mikor meg kéne őket becsülnöm,ahelyett,hogy el lököm magamtól a barátaimat? Egyszerű.. Mert gyűlölöm magamat,és mindenkit bántok magam körül.. Megakarok őket védeni.. Legalább ennyi jót tegyek velük:/ Szörnyű ember vagyok.. Bár valaki megválaszolná,miért szeretnek engem ezek az emberek.. Soha senkinek sem tudtam segíteni.. Még is azt mondják igen.. Talán megváltottam a világot? Vagy a szenvedéseiktől őket? NEM.. Csak gondot okozok,gond hátán.. Nem érdemes engem megmenteni skacok.. Sose volt az..

Tudom mit kéne tennem,de nem megy. Fel kéne állnom végre,megfogni a kezeket amik felpróbálnak húzni.. Csak valahogy még az is nehezemre esik,hogy a sajátomat felemeljem a földről.. Lehet sosem volt olyan dolog,ami a padlóra kényszerített.. Csupán csak saját magamnak kreáltam a gondokat,hogy legyen min gyötrődnöm.. Nem kéne ellöknöm a szerető embereket.. De mindig fogok kifogásokat találni,miért is tegyem még is meg.. Míg végül tényleg egyedül maradok,és beleőrülök.. Mindig a sötétben fogok ücsörögni.. Mert ezt választottam sorsomul..

Köszönöm nektek,barátaim,akik segíteni próbáltok nekem,de értsétek meg végre. Én egy lehetetlen ember vagyok.. Ne harcoljatok egy olyan célért,amiért nem érdemes. Én pont ilyen vagyok..

Köszönöm,hogy olvastatok! További szép estét!

Kinuta~